Tartson velünk, keresztbe-kasul a Kassai régióban, és ismerje meg azokat az utakat, amelyek a térség történelmét formálták. A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Bormúzeum felhívja figyelmét Abaúj borkincsére. A Gitármúzeumban megismerheti e népszerű hangszer történetét és a Kassai régióhoz való kötődését. A Kasigarda Múzeumban megismerheti azokat az útvonalakat, amelyeken elődeink Zemplénből egészen Észak-Amerikába utaztak. Végül pedig megállunk a nagytárkányi Sóházban, ahol közelebbről is megismerheti a só titokzatos útjait.

A Szepsi Bormúzeum
A Szepsi Laczkó Máté Bormúzeum Szepsiben egy egyedülálló hely, amely a borászat hosszú évekre visszanyúló hagyományait ünnepli ebben a régióban. A jelentős borászról, Szepsi Laczkó Mátéról elnevezett múzeum ékes bizonyítéka a borkultúra történetének, amely fontos szerepet játszott a Zemplén és Suzepsi vidékén.
A múzeum gazdag kiállítással várja a látogatókat, megismerhetik nemcsak a borkészítés történetét, hanem az egyes borászati technológiák fejlődését is. A történelmi épületben berendezett tárlat bemutatja a hagyományos és a modern borászati eljárások fejlődését, beleértve az elődeink által használt régi eszközöket, hordókat és palackokat is. 1631 körül a szepsi születésű Szepsi Laczkó Máté készítette el az első tokaji pincét Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára.
Ebből a rövid történelmi kitekintésből is kiderül, mennyire gazdag kereskedelmi hagyományai vannak Szepsi városának, erről tanúskodik a történelmi városközpont alatt található számos pince is.

Az állandó kiállítások mellett különböző rendezvényeket is tartanak itt, például borkóstolókat, amelyeken a látogatók megkóstolhatják a helyi szőlőültetvények borait, és többet megtudhatnak a vidékre jellemző különböző szőlőfajtákról.


Kasigrada – A Szlovákiából Észak-Amerikába kivándorlók múzeuma
A Szlovákiából Észak-Amerikába kivándorlók múzeuma, a Kasigrada, a Tőketerebesi járásban, Pálócon található. Egyedülálló hely ez, amely a szlovákiai kivándorlókkal, mint fontos történelmi jelenséggel foglalkozik. A 2008-ban megnyitott múzeum a szlovákok tömeges kivándorlásának történetét követi nyomon az Egyesült Államokba és Kanadába, különösen a 19. században és a 20. század elején.
A múzeum neve – Kasigarda – az angol Castle Garden, a New York-i bevándorlási hivatal főkapujának félreértett, fonetikusan használt megnevezése, ahol minden bevándorló megfordult. A „Kasigarda” pontosan tükrözi a kivándorlás jelenségét. Írástudatlanság, a nyelvtudás hiánya, nehézségek, stressz, csalódások, de leginkább a remény, amelyet Kasigarda jelentett sok elődünk számára.
A múzeum kiállításában történelmi tárgyak, dokumentumok és személyes tárgyak gazdag gyűjteménye látható, általuk válik kézzel foghatóvá a szlovákiai emigránsok élete és történetei. A kiállított tárgyak között korabeli fényképek, bőröndök, ruhák, szerszámok és különböző dokumentumok tanúskodnak az Újvilágba való távozásuk előtti és utáni mindennapi életükről. A múzeum a Szlovákiát a jobb élet reményében elhagyó családok történeteire és a külföldi, új körülményekhez való alkalmazkodásukkal is foglalkozik.


A kiállított anyagokat interaktív elemek egészítik ki, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy mélyebben elmerüljenek a történelemben és megértsék azokat a körülményeket, amelyek a szlovákok tömeges Amerikába való kivándorlásához vezettek. A múzeum a családi történetek kutatásával és dokumentálásával is foglalkozik, így segíti megőrizni ezeknek az emberek örökségét jövő generációi számára.
2024-ben a Kasigarda Múzeumot kibővítették a Szlovák-Amerikai Kulturális Örökség Kertjével, amely egy kis, teleszkóppal is felszerelt csillagvizsgálónak ad otthont, továbbá van itt egy pajta egy felújított kistraktorral, amely a múzeum kezdeteit szimbolizálja. Látogasson el ebbe a varázslatos múzeumba, és ismerje meg az egész történetét.

A szobránci Gitármúzeum
A szobránci Gitármúzeum egy egyedülálló és lenyűgöző hely, amely a gitár gazdag történetét örökíti meg. A Zempléni régióban, a festői Szobránc városában található múzeum betekintést nyújt a látogatóknak a hangszer fejlődésébe és megmutatja jelentőségét a zenei kultúrában. Az első kelet-szlovákiai múzeumot Szobráncon 1996-ban nyitotta meg Ferko Janči, akit „gitárkirálynak ” is neveznek.
Az ő emléke előtt tisztelegve fia, Imrich az évek során felújította a múzeumot, kibővítette és megduplázta a kiállítási tárgyak számát. Ennek köszönhetően a múzeum ma már nemcsak Szlovákia, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen hangszergyűjteménye.
A múzeum tárlata a különböző történelmi korszakokból származó gitárok széles gyűjteményét, valamint a világ különböző részeiről származó egyedi példányokat vonultat fel. A kiállított hangszerek között nemcsak klasszikus és elektromos gitárok, hanem akusztikus hangszerek is találhatók, amelyek a különböző gyártási technikákat és a zenében való felhasználásukat szemléltetik. Mivel a gyűjtemény folyamatosan bővül, a látogatók új tárgyakat fedezhetnek fel, amelyek e hangszer fejlődéséről tanúskodnak.


A múzeumban nemcsak a hangszergyűjteményt csodálhatjuk meg, hanem ez a zeneoktatás aktív központja is. Különböző koncerteket, workshopokat és kiállításokat szerveznek itt, így a látogatók élőben is megtapasztalhatják a gitárzenét, és többet megtudhatnak a gitárjáték technikájáról.
A szobránci Gitármúzeum ideális hely mindazok számára, akik szeretik a zenét, különösen a gitárokat, és szeretnének megismerkedni azok történetével és kulturális jelentőségével. Nagyszerű úticél, amely minden látogató számára sokat ad, legyen az kezdő vagy tapasztalt gitáros.

A nagytárkányi Sóház
A nagytárkányi Sóház a község, de egész Bodrogköz történelmi és kulturális ékköve is. Az egykori sóhivatal épülete a mai napig megmaradt ezen a helyen. Ez egy késő barokk műemlék a 18. századból, amely 2004-2005-ben átfogó rekonstrukción esett át. Ma már a nagyközönség számára is nyitva áll. Az érdekes épület is mélyen beágyazódik a sóbányászat és -feldolgozás történetébe, amely a középkor óta nagyon fontos volt a régió számára. A sóház a sókereskedelem fontos központjává vált, a só ugyanis akkoriban nagyon értékes és alapvető árucikknek számított.
Fontos tény, hogy a sóház olyan helyen épült, ahol sósvízforrások fakadtak, és ez megkönnyítette a só feldolgozását. Ez az épület nemcsak kereskedelmi központként szolgált, hanem olyan hely is volt, ahol a sógyártásban dolgozók a napi munkájukhoz kapcsolódó különféle szolgáltatásokat vehettek igénybe.


Ma a Sóház felújítás alatt áll, és múzeumként szolgál, amely megismerteti a látogatókkal a só történetét és annak jelentőségét az emberek életében a múltban. A múzeumban berendezett kiállításon tárgyak és dokumentumok elevenítik fel, hogyan bányászták a sót, hogyan dolgozták fel és kereskedtek vele, valamint hogy milyen szerepet játszott a só a régió lakóinak mindennapi életében.
A nagytárkányi Sóház tehát nemcsak történelmi, hanem turisztikai látványosság is, amelyet érdemes felkeresni. Ideális hely azok számára, akiket érdekel Kelet-Szlovákia történelme, hagyományai és kultúrája. A múzeum látogatása személyes foglalás és időpont egyeztetés után lehetséges.



















































