Cesta svätej Alžbety

A Szent Erzsébet Zarándokút annak bizonyítéka, hogy a modern ember is vágyik olyan lelki élményekre, amelyeket kitartással, lemondással és hosszabb gyalogos zarándoklattal érhet el. Az út természeti szépségeket, kulturális értékeket és Szent Erzsébet életének mélyebb megismerését kínálja.

Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából zarándokutat hoztak létre Wartburg és Marburg között. Ez inspirálta a Sárospatak és Kassa közötti zarándokút kialakítását is. A szentet évszázadok óta tisztelik a szlovák–magyar határvidéken, ezért napjainkban is sokan követik példáját.

Szent Erzsébet II. András magyar király leánya volt. Már gyermekkorában Türingiába került, később pedig Lajos őrgróf felesége lett. Életét a szegények, betegek és rászorulók szolgálatának szentelte. Férje halála után a szegénységet választotta, belépett a ferences harmadrendbe, kórházat alapított és önfeláldozó szeretettel segítette a szenvedőket. Mindössze huszonnégy évesen hunyt el 1231-ben, és 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.

Sárospatakon számos emlék őrzi alakját: a keresztelő rotunda maradványai, szülőháza, valamint a bazilika, ahol ereklyéi és a híres rózsacsodát ábrázoló bronz dombormű is látható.

A zarándokút jelképe a rózsa, amely végigvezeti a vándorokat a Zempléni-hegység falvain és erdőin keresztül. Az útvonal érinti Bodrogolaszit, Komlóskát, Erdőhorvátit, Regécet, Telkibányát, Hollóházát és Füzért. Az út során történelmi templomok, várromok, borospincék és népi építészeti emlékek teszik gazdagabbá az élményt.

A zarándokok erdei ösvényeken és tisztásokon haladnak, forrásoknál pihenhetnek meg, miközben a dombos terep komoly fizikai kihívást is jelent. A határt átlépve Nižná Myšľa és Kokšov-Bakša érintésével érkeznek Kassára.

Az út végső célja a kassai Szent Erzsébet-székesegyház, Szlovákia legnagyobb temploma és Közép-Európa egyik legjelentősebb gótikus műemléke.