Míg egyes utazók napfényben és kikapcsolódásban bővelkedő helyeket keresnek, mások olyanokat fedeznek fel, ahol a csönd és a múlt árnyai a szavaknál is kifejezőbben beszélnek. A sötét turizmus az utóbbi évek jelensége, és olyan helyekre vezet, amelyek tragédiával, halállal és szenvedéssel kapcsolatosak. Talán komoran hangzik, de valójában egy ilyen utazás az elmélkedéshez, tisztelethez és új ismeretekhez vezet.

Ahogy Tomas Galierik, a Bűntények és tragédiák helyszínei c. könyv szerzője kifejti, a sötét turizmus „olyan helyekre való utazás vagy olyan helyek felkeresése, amelyek tragikus eseményekhez, halálhoz vagy katasztrófákhoz kapcsolódnak. Az ilyen típusú helyek látogatói valószínűleg nem érzékelik, hogy turisták lennének. Kegyeleti okból látogat el egy ilyen helyszínre. Túlélő vagy más módon kapcsolódik a helyhez. Ugyanakkor lehet a történelem és az érdekes történetek rajongója, aki általában teljes mértékben tisztában van azzal, milyen helyet látogatott meg.”

A Kassai régióban számos olyan helyszínt találunk, amelyek természetesen illeszkednek ehhez a témához. Mindegyik más történetről mesél, más érzelmet vált ki, de a közös bennük az, hogy történelmünk mélyebb rétegeit érintik. A sötét turizmusról szóló sorozatunk első részében az ókori és középkori helyszíneket vesszük szemügyre.

Régi áldozatok helyszínei – szakadékok és gödrök

Bába-lyuk

A történelem olyan helyszíneket is rejt, ahol az emberi áldozatokkal kapcsolatos ősi rituálék zajlottak. A Szlovák Karsztban található a Bába-lyuk, egy 46 méter mély barlangszakadék, amely a kiétei kultúra kultikus helye volt a korai bronzkorban. Az itt előkerült régészeti leletek közül emberi maradványok, kerámiák és egy emberi koponyából készített maszk került elő, amelyet valószínűleg a rituális szertartások során használtak.

Alsómislyei áldozógödör

Egy másik különleges hely az alsómislyei áldozógödör. A bronzkort bemutató archeoskanzen területén a régészek egy gödröt fedeztek fel, emberi áldozatok maradványaival, ami az ősi vallási szertartások követésére utal. Ezek a helyek lenyűgöző és kissé hátborzongató képet festenek elődeink vallási világáról.

Kivégzőhelyek: a fájdalom és az utolsó percek helyszínei

A Hóhér-bástya és a Miklós-börtön

Kassa történelmi központjában található a Hóhér-bástya és a Miklós-börtön. A múltban itt hajtották végre az ítéleteket és a büntetéseket. A Miklós-börtön a 17. századól egészen 1911-ig szolgált fogvatartási célokra. Elrettentő példaként állt a város szívében, ma pedig, az autentikus börtönhangulat, a kínzókamra és a hóhérlakás mellett itt, az egykori cellákban láthatók a céhekkel kapcsolatos emléktárgyak, illetve a város történelméhez, gazdaságához és kézművességéhez köthető tárgyak. A Hóhér-bástya a középkorban a kivégzések helyszíne volt. A mai kiállításban megtekinthetők a kassai hóhérok eredeti kivégző kardjai és sokat megtudhatunk a hely történetéről is. A számítógépes vizualizációnak köszönhetően jól el tudjuk képzelni a kassai hóhérok korabeli életkörülményeit is.

Rejtelmes akasztófa Szepesvár közelében

A Szepesi vár felé vezető úton áll egy régi akasztófa, még abból az időből amikor a vár környékén nyilvános kivégzések zajlottak. Sokan nem is ismerik ezt a különleges hangulatot árasztó helyet. A kivégzésekről azonban hiába is keresnénk bármi említést. Mintha a föld nyelte volna el ezeket a kegyetlen tetteket. Talán csak a környező természet őrzi az elítéltek keserű sorsának, utolsó pillanatainak titkait, örök hallgatásba burkolózva.

A könyvben további kivégzőhelyekről is találunk említést, noha mára már nem maradt látható nyomuk. Például Illésfalván (Iliašovce), Dobsinán (Dobšiná), Perbenyikben (Pribeník) vagy Kázmérban (Kazimír).

Cukorsüveg – egy végzetes szerelem legendája

A Szádelői-szurdok meghatározó tájképei eleme egy sziklás képződmény, a Cukorsüveg. A kőtorony 105 méter magas, a helybeliek korábban Túrótoronynak hívták és számos monda kötődik hozzá. Az egyikben az árvalányhaj is szerepel, ami valaha csak a Cukorsüvegen nőtt.

Csak a legbátrabb legények díszítették a kalapjukat árvalányhajjal. A monda Józsa Kláráról, a falu legszebb lányáról szól, akinek a kezét csak az nyerhette el, aki neki a Cukorsüveg csúcsáról árvalányhajat hoz. Túri Józsi volt a legderekabb legény a faluban, de nemigen fűlt a foga ahhoz, hogy árvalányhajat szedjen. Klára végül már meg is bánta a fogadalmát, és mivel nagyon egymásba szerettek, úgy döntött, hogy egyedül mászik fel a Cukorsüveg tetejére. Józsi utána ment, de a legenda úgy tartja, hogy fogytán volt az ereje. Amikor a leány lehajolt érte, mindketten a mélybe zuhantak és a sziklák tövében alusszák örök álmukat. Azóta könnyezik a Cukorsüveg és azóta nincs árvalányhaj a szádelői legények kalapján.

Tomáš Galierik könyvében még több érdekes helyszínt talál a sötét turizmus témakörében és legendákról, történetekről is olvashat, például a fekésházi vámpírról vagy a kassai boszorkákról.

Forrás: Szádelői regék, Stibrányi Gusztáv gyűjtése, Tomáš Galierik – Miesta Zločinu a tragédií.